Az európai elvárásoknak megfelelően a klímaberendezések egy új generációja 2020-ig segít visszafogni az épületek energiaéhségét. Az Olaszországban még kevésbé elterjedt eszközökről, a hőszivattyúkról beszélünk, amelyek megújuló energiaforrások felhasználásával nyáron hűtenek és télen fűtenek, továbbá mind a fogyasztást, mind a szennyezőanyag-kibocsátást csökkentik. A technológia lényegét az Rse (Ricerca sul Sistema Energetico - Az Energiarendszer Kutatása) szakemberei által bemutatott monográfia magyarázza el.
Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló energiaforrások építkezésben való felhasználása imperativuszai az egyik, közelmúltban elfogadott európai irányelvnek. A direktíva 2020-ig tűzi ki célul, hogy immár az összes átalakított vagy újépítésű épület "megközelítőleg zéró-kibocsátású legyen". Az Rse szakemberei szerint Olaszország könnyebben elérheti ezt a célt, ha elősegíti a hőszivattyúk elterjedését.
"Ezek a berendezések egy alacsony hőmérsékletű forrásból vételezik a hőt, ezt újratermelik, majd pedig egy magasabb hőmérsékletű kútba öntik." - magyarázza az Rse energiarendszer-fejlesztési részlegének igazgatóhelyettese, Walter Grattieri. Télen például a gépezet képes a külső levegőből alacsony hőmérsékletű hőt elvonni, majd pedig ezt elektromosság vagy gáz segítségével kis energiaráfordítással magasabb hőmérsékletű energiává alakítani, amelyet végül fűtés céljából a ház felé közvetíthet. Nyáron ennek az ellenkezője történik: a szivattyú az épület belsejéből nyeri a hőt, ezt magasabb hőmérsékleten újratermeli és a külvilágba bocsátja.
A levegő a legegyszerűbb hőforrás, de másfajta források is lehetségesek, mint például a földfelszíni vizek (folyók, tavak, tengerek), a rétegvizek és az altalaj: ezen esetek mindegyikében az elfogott energia megújulónak tekinthető és így a források felhasználhatóak a nemzeti célok 2020-ig történő eléréséhez. "Fontos azonban, hogy a hatékonyság maximalizálásához és a valós megtakarításhoz a legalkalmasabb hőszivattyút válasszuk ki." - magyarázza Grattieri. "Szükséges szem előtt tartani az éghajlatot és a valós klimatizációs igényeket, csakúgy, mint a beszerelés költségeit, valamint az energiatarifákat." - zárja szavait a tudós.
