Sapienza

Egy hajszál átmérőjénél 100 000-szer kisebb kapszulákat hoztak létre gyulladáscsökkentő gyógyszerek emberi szervezetben történő szállítmányozására, melyeket aztán lehetségessé válik csak a szükséges helyeken kibocsátani. Ezeket a bostoni Massachusetts Institute of Technology (Mit), a Brigham and Women's Hospital, a Columbia University és a New York-i Icahn School of Medicine kutatói fejlesztették ki.

A kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (Pnas) lapjain jelentették be az első tesztek elindítását, melyek során felmérik ezek hatékonyságát az ateroszklerózisra (érelmeszesedés) jellemző gyulladás által megrongált artériák falán keletkező plakkok eltávolításában. Ezek a nanokapszulák biológiailag lebomlóak és bizonyos polimer "téglák" összeszerveződése útján jönnek létre. A téglákat a következő három lánc egyesülése alkotja: az első lehetővé teszi a gyulladáscsökkentő gyógyszer ellenőrzött feltöltését és kibocsátását, a második a nanorészecskék számára nyitja meg az utat, hogy a beadás után sokáig keringhessenek a szervezetben, a harmadik pedig lehetővé teszi a célpont, vagyis a IV. típusú kollagén fehérje beazonosítását, amely a károsodott véredények falán található. A cél megtalálása után a nanokapszulák ellenőrzött módon bocsátják ki a terápiás célú "szállítmányukat": a gyógyszer szétterjed a gyulladt szövetben, majd pedig a fehérvérsejtekhez kapcsolódik, amellyel az aktivitásukat csökkenti.

"Ezek a polimer nanorészecskék - magyarázza Nazila Kamaly a bostoni Brigham and Women's Hospital részéről - képesek oly módon megfékezni a legbőségesebben jelenlevő fehérvérsejteket (neutrofilek), hogy ezek ne hatoljanak be a károsodás területére, ahol aztán krónikus gyulladás és más komplikációk okozására alkalmas jelzőmolekulák termelésébe kezdenének."